Talpra magyar, hí a haza!
Ustani, Mađaru, domovina te zove!
Itt az idő, most vagy soha!
Došlo je vreme, sada ili nikada!
Rabok legyünk, vagy szabadok?
Hoćemo li biti robovi ili slobodni?
Ez a kérdés, válasszatok!
To je pitanje, izaberite!
A magyarok istenére
Bogom Mađara
Esküszünk,
kunemo se,
Esküszünk, hogy rabok tovább
kunemo se da više robovi
Nem leszünk!
nećemo biti!
Rabok voltunk mostanáig,
Do sada smo bili robovi,
Kárhozottak ősapáink,
prokleti su bili naši preci,
Kik szabadon éltek-haltak,
koji su slobodno živeli i umirali,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
u zemlji robova ne mogu počivati.
A magyarok istenére
Bogom Mađara
Esküszünk,
kunemo se,
Esküszünk, hogy rabok tovább
kunemo se da više robovi
Nem leszünk!
nećemo biti!
Sehonnai bitang ember,
Ničiji, bedni, bezvredni čovek je onaj,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
koji sada, ako treba, ne sme da umre,
Kinek drágább rongy élete,
kome je draži njegov bedni život
Mint a haza becsülete.
nego čast njegove domovine.
A magyarok istenére
Bogom Mađara
Esküszünk,
kunemo se,
Esküszünk, hogy rabok tovább
kunemo se da više robovi
Nem leszünk!
nećemo biti!
Fényesebb a láncnál a kard,
Sjajniji je mač od lanca,
Jobban ékesíti a kart,
lepše ukrašava ruku,
És mi mégis láncot hordtunk!
a mi smo ipak lance nosili!
Ide veled, régi kardunk!
Ovamo s tobom, naš stari maču!
A magyarok istenére
Bogom Mađara
Esküszünk,
kunemo se,
Esküszünk, hogy rabok tovább
kunemo se da više robovi
Nem leszünk!
nećemo biti!
A magyar név megint szép lesz,
Mađarsko ime će ponovo biti slavno,
Méltó régi nagy hiréhez;
dostojno svoje stare velike slave;
Mit rákentek a századok,
ono što su mu vekovi naneli,
Lemossuk a gyalázatot!
spraćemo, spraćemo sramotu!
A magyarok istenére
Bogom Mađara
Esküszünk,
kunemo se,
Esküszünk, hogy rabok tovább
kunemo se da više robovi
Nem leszünk!
nećemo biti!
Hol sírjaink domborulnak,
Tamo gde se naši grobovi uzdižu,
Unokáink leborulnak,
naši unuci će kleknuti,
És áldó imádság mellett
i uz blagoslovljenu molitvu
Mondják el szent neveinket.
izgovaraće naša sveta imena.
A magyarok istenére
Bogom Mađara
Esküszünk,
kunemo se,
Esküszünk, hogy rabok tovább
kunemo se da više robovi
Nem leszünk!
nećemo biti!
Pest, 1848. március 13.
Pešta, 13. mart 1848.
Dalszöveg / Tekst pesme
Srpski